2010. május 17., hétfő

Aktív pihenés Szilvásváradon

Köszönjük szépen mindenkinek a gratulációt, a ránk gondolást, a sok ajándékot!!! Nagyon jól sikerült az esküvőnk. Jó volt látni a barátainkat és azt hiszem amit aznap kaptunk Tőletek sosem felejtjük el! (ha megkapjuk a fotókat egyet-kettőt itt is megmutatok majd)

A szombati nap és a vasárnap hajnal fáradalmait félig-meddig kipihenve, teljesen felvillanyozva az élményektől hétfőn 4 napra Szilvásváradra utaztunk. Ez volt a mi kis nászútunk, egy hosszabb kiruccanást augusztusra tervezünk…. vonattal, biciklikkel…. tónál, hegy lábánál, folyóparton…. de erről majd később… most jöjjenek a szilvásváradi élmények :-)

Kis hazánk telis tele van gyönyörű helyekkel, ezek közül egyik Szilvásvárad. A szállásunk az Ágnes Pihenőházban volt. A szezon elejének és a szerencsénknek köszönhetően mi voltunk egyedül a nagy házban. A házban otthonos kényelem és felszerelt konyha fogadott. A szálláshoz tartozott még szauna és teniszpálya is, az előbbit használtuk is. :-)


Hétfőn és kedden nagyon szép napos időnk volt, így a bicajokkal indultunk túrázni. Első nap csak ismerkedtünk a környékkel és feltekerünk a Szalajka völgybe a Fátyol vízesésig. Nagyon megnyugtató volt az elmúlt hét után a természetben, erdőben egy kicsit tekerni. Alkalmam nyílt másodszor is tesztelgetni az új bicajomat. Mit mondjak, egyre inkább összeszokunk! :-)

Kedden nagyobb túrára indultunk. Pár éve jártam már ugyanezen az útvonalon, csak akkor a másik irányból. Most Szilvásváradról indultunk, a Szalajka völgyön keresztül a Nagy tót érintve tekertünk. Itt volt első kisebb pihenőnk. Beszélgettünk egy picit a helyi erdésszel. Érdekes volt hallgatni, hogy milyen élményei vannak a 30-40 évvel ezelőtti Szilvásváradról. A Nagy tóban egyébként rengeteg kis hal van (vörös szárnyú keszeg és bodorka), de pisztráng inkább csak a neveldékben található. Ennek ellenére a környező pisztrángozó helyeken (éttermekben, talponállókban) nem a szilvásváradi pisztráng kapható, hanem szlovák hal. Így ezt most ki is hagytuk.


Nagy tó

 



rengeteg kishal

A sárga jelzésen tovább indulva a Szabadtéri Erdei Múzeum mellett vitt az utunk. Mivel ez nem kifejezetten kerékpáros túraút, így volt ahol tolni kellett a keskeny és meredek (sajnos nem lejtőről beszélek) útviszonyok miatt. Ahol pedig nem volt keskeny, ott egy kb 500 m-es szakaszon a sár miatt kellett tolni, így belekóstolhattam az igazi montizás ízébe :-)


Az utolsó felfelé vezető szakaszon már tekertünk egészen a Katonasírokig. Onnan pedig gurultunk a bélapátfalvai Lak völgyi tóig. Igazi gurulás volt, föld úton és erdészeti úton egyaránt. Kicsit belekóstoltam a sebességbe is, kezdünk összeszokni a géppel :-)


Lak völgyi tó, háttérben a Bélkő

A Lak völgyi tónál levő Szomjas Csuka Vendéglőben elfogyasztott frissítő után elkezdtük a hosszú, szerpentines utunkat felfelé a Bélkő tetején levő régi kőbánya felé. Néhány éve jártam erre gyalogosan és már akkor megfogalmazódott bennem, hogy milyen jó lenne ide bicajjal jönni….persze akkor a lefelé vezető út ragadott meg…. kb 300 méteres szintről közel 6 km alatt emelkedtünk 800 méteres magasságba. Végig felfelé szerpentinen, hol aszfalt, hol murvás, hol pedig kőtörmelékes úton. Megérte!!! Gyönyörű fentről a kilátás és egy kisebb csatát nyerhetsz magaddal :-)


úton  felfelé (igen, azon a messzi úton is tekertünk)



majdnem fent :-)



látszik kicsiben a Cisztercita Apátság

 


sajnos a hegy tetején látszik a bányászat okozta pusztulás :-(

 

kilátás a peremről

Miután kibámészkodtuk magunkat, leereszkedtünk a hegy lábánál található Cisztercita Apátsághoz. A nap végén pedig Bélapátfalváról a legrövidebb úton tekertünk vissza Szilvásváradra a szálláshoz. Este egy jól megérdemelt szaunázással kényeztettük magunkat :-)


 

Szerdán már nagyon gyülekeztek az esőfelhők, így gyalog indultunk neki a Milleneumi Kilátóig. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk, gyönyörű a kilátás a tetejéről… mindenki ezt mondja, sajnos mi nem tudtuk megcsodálnji, mivel félúton felfelé elkezdett szakadni az eső. Ettől függetlenül felverekedtük magunkat a hegy tetejére, de eléggé átáztunk és felhőbe is burkolózott a kilátó, így nem láttuk értelmét, hogy felmenjünk. A tanösvényen csúsztunk lefelé a sárban és mire beértünk Szilvásváradra kisütött a nap….ehhez többet nem fűznék :-) ))))

Mindent összevetve nagyon jó kis aktív pihenésünk volt, bár azt megállapíthatjuk, hogy Szilvásváradon és a környékén mér pár napot biztos el fogunk tölteni valamikor.
 
  1. eva
    on
    :) )
    Két fanatikus tekerő-túrázó egymásra talált! :-) )
    :) )
  2. Kiskalács
    on
    Köszi az élménybeszámolót.
    Nagyon szépek a fotóid, biztos élőben még sokkal gyönyörűbb volt minden! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése