2014. február 24., hétfő

Sorozatok

A Homeland után újabb sorozatokba kezdtünk bele. A Revolution című amerikai sorozat abban a világban játszódik, ahol megszűnik az elektromosság. Kicsit sci-fi, kicsit lövöldözős, izgalmas és nagyon amerikai :-) de mindent összevéve nagyon jól sikerült sorozat, jelenleg a második évad fut az USÁ-ban, így hétről-hétre haladunk mi is, ahogy ott vetítik.
Két komolyabb és izgalmasabb sorozatot is néztünk, az egyik a Broadchurch, (angol dráma-krimi, ami a 11 éves Danny Latimer gyilkosságát göngyölíti fel) és a másik a Híd (én a dán verziót ajánlom, eredeti hanggal és felirattal, krimi). Mindkét sorozatnak sajátos, magával ragadó hangulata van. Végig izgalmas, fordulatos, azt hiszem nálam kivívták az év legjobb sorozata címet. Érdekes, hogy mindkét sorozatban két nyomozó van, egy nő és egy férfi (a Killingben is), talán ez az összes hasonlóság közöttük.
És ha az ember egyszer elkezdi nézni őket, olyan mint a Szomszédok, egyszerűen nem lehet abbahagyni, ha vége van az egyik sorozatnak, akkor "muszáj" belekezdeni valami másba. :-) Persze nem mindennapi elfoglaltság, de nagyon jó kis kikapcsolódás.
Maradtunk a krimiknél, most a Killinget (amerikai verzióját) kezdtük el nézni, azt hiszem az még keményebb, mint az eddigiek, izgalmas, de majd arról többet, ha a végére értünk :-)

Baglyos használatban :-)

Ígértem, hogy mutatok egy jobb képet a baglyos tárolóról, azt hiszem ennél jobbat nem tudok: az új tulajdonos (a mosolygós cuki keresztfiam) és a tároló használatban :-)

2014. február 23., vasárnap

Skandináv krimik és True Blood

Folytattam Györgyi által ajánlott skandináv krimik olvasását...Karin Alvtegentől (A kitaszított és az Árnyak után) most az Árulás című regényt olvastam, ami egyben lélektani dráma és krimi. "Eva régóta sejti, hogy férje megcsalja. Egy nap egy ártatlan megjegyzésből rájön, hogy a csábító nem más, mint fiuk óvó nénije. Fájdalmában és dühében kegyetlen bosszút forral a nő ellen, és egy elhamarkodott kalandba is belebonyolódik, ami azonban végzetes veszélyeket rejt. A hétköznapi szerelmi háromszögnek induló történet, pokoli eseményekbe torkollik. A regény főszereplői a boldogságot hajszolják, ám életük lidércnyomássá válik. Minden, de minden más irányba fordul, mint ahogy tervezték. Ki kit árult el? Ki az áldozat?" A három közül nekem ez tetszett a legjobban.
Az Árulás után Arnaldur Indridason Hidegzóza című krimijébe merültem bele. Nekem kicsit nehezen indult, de az első egyharmada után már ez is viszi magával az olvasót. A nyomozás a múltba nyúlik vissza, az ötven évvel ezelőtti kelet-németországi Stasihoz.
És a két komor krimi után egy kis felüdülés gyanánt elolvastam a True Blood 12. részét, a Véres végzet című regényt és most olvasom a 13. és egyben befejező részt, a Véres csapdát. Akik nem ismerik Sookie-t, azok kedvéért ez a sorozat a vámpírok és a vérfarkasok, alakváltók világába kalauzol el minket, könnyed kis olvasmány. Tv-sorozat is készült belőle, bár az nem teljesen követi a könyvet. Kíváncsi vagyok, hogy az írónő milyen lezárást talált ki a történetnek.         
                                                        



Hó-hó-hó

Ha nem is itt nálunk, de a múlt hétvégén egy kis havat láttunk. Az Eupolisz által szervezett hótalpas túrán vettünk részt az ausztriai Rax-fennsíkon. Hajnalban indultunk busszal Budapestről, majd 10 óra körül érkeztünk meg a Schwarza patak völgyében található Raxbahn parkolóba, ahol a hótalpak átvétele után kabinos felvonóval jutottunk fel a Rax-fennsíkra (ahol már egész szép mennyiségű hó is volt!). Amint felért a közel 40 fős csapat, indulhatott a túra!  Hó volt a talpunk alatt, felettünk a kék (néhol felhős) ég és sütött a nap, no meg fújt nagyon a szél.  Felcsatoltuk bakancsunkra a hótalpakat és nekivágtunk a téli tájnak. Utunk első, bemelegítő szakasza könnyen járható volt az Ottó-házig, ott még nagyrészt letaposott havon haladtunk. Onnan azonban már igazi érintetlen tájon vitt az utunk. Lankás dombvidéken, majd hatalmas fenyvesek közt keltünk át, míg kiérünk a Rax-fennsík szélére, ahonnan jól látszódtak a hegytömböt övező kis falvak, alattunk pedig a Rax több száz méteres függőleges sziklafalai. Utunk során előbb a közeli Jakobskogel 1737 méteres csúcsát másztuk meg, hogy a hatalmas csúcskereszt tövéből élvezzük a remek körpanorámát, majd a hegygerinc mentén túráztunk tovább. Ismét megcélozzuk a Rax fennsík szélét, ahol a Hohe Kanzel csúcsánál állunk meg, hogy élvezhessük a lábunknál elterülő lélegzetelállító panorámát, majd némi pihenő után új útvonalon, hatalmas fenyvesek között átvágva térünk vissza a felvonó állomáshoz, a Berggasthofba. A felvonóhoz egy két fogásos ebéddel kombinált jegyet vettünk, így teli hassal "levonózunk", majd a fárasztó túra hatására szinte végig aludtunk a buszon hazáig. A túra 7 km hosszú volt, 400 méteres szinttel, ami nem tűnik nagy távnak, de így a hóval és a hótalppal kombinálva igazán kimerítő volt.
Korábban még nem jártunk Ausztria ezen részén, de az biztos, hogy nyáron is vissza fogunk térni, mert gyönyörű hely, tökéletes túraparadicsom :-)




2014. február 12., szerda

RR tali

RR talinak hívjuk, de ezek az összejövetelek már rég nem (csak) a hímzésről szólnak és nem csak azok vannak ott, akik részt vesznek az RR-ben. Ezek a találkozások mindig jó kis beszélgetésekről, minőségileg együtt töltött órákról szól. Talán most fogalmazódott meg bennem ennyire egyértelműen ez az érzés és ez jó :-) Hamarosan eldől, hogy indul-e újabb RR kör és hogy ki mit fog hímezni, majd beszámolok róla. No meg ha elkészült, akkor mutatom a Lizzie Kate kendőmet is. Addig pedig egy tavaszi színvilágú kép Tündérke gyöngyös dobozából, hiszen ebben a hónapban ő adott otthont a talinak :-)

2014. február 11., kedd

Szabi 1 éves lett!

A héten keresztfiam, Szabi 1 éves lett! :-) Próbálok vele minél több időt lenni, így kb 1,5 hetente együtt töltjük a délutánokat, nekem ezek igazi ajándékok, feltöltődés :-) Már karácsony környékén elkezdtem a készülődést a szülinapjára, a bagoly ismerős is lehet, hisz mutattam ízelítőt a blogon belőle. Egy zsebes tárololót készítettem az ágyába, hozzá pedig egy kis babzsák baglyot (bab helyett most csicseriborsó került bele).

 A fényviszonyok nem voltak túl jók, de majd készítek az ajándékozottal is képet :-)

2014. február 10., hétfő

Kislány lufival

Zsuzsiéknak készült ez a képeslap, a babalátogató alkalmával adtuk oda a kollégák ajándékával együtt. Itt is kipróbáltam egy új dolgot, amit már rég szerettem volna. Ehhez beszereztem a Nyugati tér aluljárójában levő antikváriumostól egy olvasásra már alkalmatlan könyvet (50ft volt :-) ), a lapjait használtam fel újra, a színezést pasztell krétával készítettem. Az ötlethez ezernyi inspirációt lehet találni a neten. Egy Simon Ágnes vers került a lapba, amit nagyon megszerettem. A képek alatt elolvashatjátok. Ez az ajándék is sikert aratott :-)

Simon Ágnes:
Dalocska újszülött kisbabához

Bőröd bársony
bársony alabástrom
Körmöd gyöngyház
gyöngyházfényű álom

Hajad puha
puha fényű lágyság
Füled parány
parányi imádság

Ajkad málna
málnaszínű szirom
Orrod pisze
pisze-puszis cirom

Szemed gyémánt
gyémántos ragyogás
Benne világ
világnyi lobbanás

Léted fátyol
fátyolból szőtt varázs
Jövőd titok
titokzatos parázs

Szívem remeg
remegteti sóhaj
Légy a Remény!
reménységes óhaj

Légy virágunk
Tündöklő  violám,
Virágzó kertünk
Bimbónyi kisbabám!

2014. február 9., vasárnap

Mirjamnak ajándékba

A múlt hétvégén babalátogatóban voltunk kolléganőmnél Gyermelyen. A kis Mirjam szeptemberben született és egy mosolygós, cuki baba. Az nem volt kérdés, hogy őket is szeretném meglepni valamilyen saját készítésű babaköszöntővel, csak a végeredmény nehezen jött. Az eddig megszokottaktól el akartam térni és már 2-3 hónapja ezen töprengtem. Kiindultam egy alapötletből és a végén szinte teljesen máshol lyukadtam ki. Biztos veletek is szokott lenni ilyen, hogy kitaláltok valamit, de egyszerűen nem akaródzik hozzákezdeni, csak tologatjátok a dolgot, mert valahogy érzitek, hogy nem az igazi. Aztán általában az idő elrehaladtával, a "határidő" közeledtével, ahogy egyre sürgetőbb lesz a dolog, megszületik a végső gondolat, elkészül, hátradőltök és azt gondoljátok: igen, ez az amire vártam. Ez a tökéletes ajándék nekik! :-)
A technika nekem is új volt, eddig csak két próbálkozásom (egy tartóka és egy füzetborító) volt ilyen hímzésben, de azok nem lettek annyira szépek az alapanyag durvasága miatt (legalábbis én arra fogtam :-) ). A mostani hímzést lepedővászonra készítettem és a végén vasaltam alá egy közbélést, hogy ne legyen annyira vékony az anyag. A készítés menete pedig: felrajzoltam a mintát az anyagra vízre eltünős filccel, majd kiszíneztem sima zsírkrétával és utána kihímeztem (2 szállal, osztott DMC-vel). Nagyon élveztem az egész folyamatot, szeretnék még ezzel a technikával alkotni. A kész képet a hímzőkeretében véglegesítettem (a hátára két réteg vastag karton került, hogy elrejtsem a visszahajtott anyagot), kapott egy kis lila szalagot akasztónak.
A minta a Bunnycup designtól az Amber Red Work sorozatból származik, a szinezést én találtam ki. Sacramento a felirat betűtípusa, ezt azt ötletet LVicának köszönhetem, mondhatom telitalálat volt. A végeredmény nagyon tetszett és sikerült vele örömet is szereznem :-)