2013. május 9., csütörtök

Bye-bye London...

Április végén négy napot (inkább három és felet) Angliában töltöttünk. Unokatesómék láttak minket vendégül Bedfordban. Jó volt velük találkozni, beszélgetni, látni, hogyan élnek kint és mennyire megszerették azt a helyet. Bár ezen nem is csodálkozom, hisz Anglia hihetetlen sokszínű, befogadó, elfogadó és élhető ország. Ebbe a rövid időbe két nap londoni városnézést is beiktattunk.
Utazás előtt szorgalmasan átolvastam az utikönyvet, a térképen bejelöltem, hogy mik azok a látnivalók, amik a "mindenképpenlátnikell" kategóriába tartoznak. Azt előre tudtam, hogy nem fog feleférni, hogy pl a British Museum termeiben naphosszat bóklásszunk....de egyszer majd bepótoljuk azt is :-)
Wizz Air-rel utaztunk, két kis kézipoggyásszal, minimál csomaggal (szerencsére törölközőt, papucsot....stb nem kellett vinnünk a vendéglátóink jóvoltából, köszönjük! :-) ). Szombat hajnalban (6 órakor) indult a gép és 8 órakor már Luton Airporton voltunk, onnan egy rövid, 10 perces busszal jutottunk el a Luton Airport Parkway vasútállomásra (érdemes a buszra retúr jegyet venni, mert így olcsóbb és egy hónapig érvényes). Vonattal pedig röpke egy óra alatt bent voltunk a London St. Pancras vasútállomáson. Ha rövid időt töltök egy városban, akkor szeretek minél többet sétálni, így az ember a nevezetességek mellett magába tudja szívni a város hangulatát. Így a szombati napunk sétálgatással telt. És hogy mit láttunk? Beszéljenek helyettem a képek (is)....

Közlekedés: hihetetlenül jó London metróhálózata, az emeletes buszok nagyon praktikusak (és élmény velük utazni - többször is megfigyeltük, hogy még a londoni gyerekek is a felső emelet első üléseiért versenyeznek, a sok turistával együtt). Hasonló bicajokat lehet bérelni, mint Párizsban, de érdekes módon itt nem biztos, hogy a közlekedés ezen módját választanánk (kicsit kaotikus, veszélyes - legalábbis annak tűnt). Talán, ha egyszer hosszabb időre jövünk. És a híres londoni taxi....most nem próbáltuk, de ajánlom mindenkinek, egyszer ki kell próbálni (még a középiskola alatt töltöttem egy hetet Angliában, akkor volt szerencsém ülni egyben).
St. Pancras vasútállomás - régi és modern: azt hiszem ezt a két szót sokszor használhatjuk a londoni épületekre (lesz még rá példa). És egy zongora, amihez bárki leülhet és játszhat rajta (Play Me, I'm Yours)....és tényleg játszanak is! Több ilyen hangszer van elhelyezve a vasútállomás területén, jópofa.

Az állomásról a Soho irányába indultunk el és útba ejtettük közben a British Museumot (az ódon külső mögött hihetetlenül szép, modern belső lapul) is. Ha egyszer több időnk lesz.....itt tuti eltöltünk pár órát :-)

A Soho a bohémvilág központja, nyüzsgés, musical, zene, szórakozóhelyek jellemzik. Itt "újra" láthattam "élőben" Freddy Mercuryt, a Leicester téren Chaplin szobra helyett egy óriási M&M's birodalmat találtunk (kicsit mintha hirtelen Disney Landben lettünk volna - bár azt fogalmam sincs, hogy milyen anyag kell ahhoz, hogy valaki ezt 8 órán keresztül el tudja viselni - pl aki ott dolgozik :-) ). Hosszan kígyózó sorok áltak a jegypénztárak előtt, gondolom egy-egy jó darabra nem könnyű jegyet szerezni. Ja, és ez a világoszöld bicaj, rózsaszín kerekekkel....szerelem volt első látásra :-)
The Mall
És még mindig töretlen lelkesedéssel róttuk a kilométereket, hogy felfedezzük London belvárosát....a Piccadilly Circust, a Trafalgar Square-t, ami London legnagyobb tere (és a 0. km kő is itt van), a Nemzeti Galériát (itt azért egy szűk órát eltöltöttünk, nézelődtünk). Végigsétáltunk a The Mall-on, ami hasonló mint nálunk az Andrássy út, csak sokkal tágasabb. Itt rendezik a legnagyobb városi felvonulásokat és a végén a Buckingham Palota (a királynő legfőbb londoni otthona) helyezkedik el.
Trafalgar Square és a Nemzeti Galéria - a fotó készítésénél gyönyörűen sütött már a nap, de előtte nagy zuhi volt
Úgy döntöttünk, hogy egy kis pihenés nekünk is jár, így a St. James Park-ban ücsörögtünk egy picit, Szabi kávézott, szendvicseztünk. Néztük a turistákat és a helyieket, ahogy szombat kora délután bitrokba veszik a parkot. Volt aki kutyát sétáltatott, volt akik gyerekekkel labdáztak, heverésztek, mások pedig furcsa táncot jártak..... az átlag életkor 70 év körül volt, de fiatalokat meghazudtoló energiával ropták (több tánccsoport is volt: csörgő lábúak, botosok).
Miután gyülekeztek a haragos esőfelhők (egész nap erős szél és metsző 14 fok volt - csak tájékozódásképpen, az volt az első olyan hétvége, amikor itthon 30 fokig emelkedett a hőmérséklet) elindultunk meglesni a királynő otthonát, ami előtt el is kapott minket egy szép kis jégeső. De a lelkesedés nem csökkent, azért megcsodáltuk a gyönyörű kertet és készítettünk egy tipikus turistás fotót is a "kicsi ólomkatonákról" :-)
Buckingham Palota
És ennyi élmény után még mindig nem volt vége a napnak, szegény Szabi nagyon jól bírta a menetelést...ugyanis folytattuk az utunkat, hogy megnézzük a Westminster Katedrálist, a Westminster Apátságot, a Parlament épületét, a Big Bent és a London Eyet...sajnos ennyi idő alatt mindent behatóan nem lehet tanulmányozni, elidőzni órákat, de arra tökéletes, hogy az ember magába szívja London hangulatát, vagy fordítva, London szippantsa be őt :-)
Westminster Katedrális

Westminster Apátság - nagyon emlékeztetett a párizsi Notre Dame-ra

Big Ben, London Eye
Élményekkel teli, fáradtan sétáltunk még egyet a Temze partján és a Trafalgar Square-ről buszoztunk (emeletes busszal!) a vasúthoz, hogy onnan egy 40 perces út után végre találkozzunk unokatesómékkal. Kellően elfáradtunk, de nem bántuk meg. Tudtuk, hogy a következő nap pihenősebb lesz...de erről majd a következő bejegyzésben. folyt. köv :-)

5 megjegyzés:

  1. Tök jók a képek, tetszik a beszámoló is :)
    Még sosem voltam Londonban, úúúúgy elmennék :)

    VálaszTörlés
  2. Moklin hozzászólása valahogy elveszett (e-mailen megjött, de itt már nem jelent meg :-(), így bemásolom:
    "Nagyon jó kis beszámoló. Londont nagyon szeretem én is. A leírtak alapján tényleg jót sétáltatok. A Tate Modernt is nagyon tudom ajánlani mindenkinek, ott van Shakespeare színházától nem messze. :D"

    Igen, a Tate Modernt is megnéztük, erről majd a folytatásban írok :-)

    VálaszTörlés
  3. Jó kis élménydús napotok volt! Még sosem jártam Londonban, de ide nekem is muszáj egyszer eljutnom! :)

    VálaszTörlés
  4. Igen, igen, a hagyomány és a modernitás együttélése nagyon eleven és izgalmas! Alaposan kitöltöttétek a rendelkezésre álló időt. :))
    A szabadon hozzáférhető pianínó csodás ötlet! Ahhoz milyen biztonsági rendszer kell, hogy sértetlen maradjon a hangszer?
    A Müpában volt egy üvegfalú teremben egy versenyzongora, nyitva. A férjem Zeneakadémiára is járt, nem lehetett megállni, hogy ne próbálja ki - élvezettel szólaltatott meg egy Mozart-darabot, és jó móka volt, ahogy hallgatóság "szivárgott" be, csak úgy mellesleg... Ez egy pályaudvaron igazi geg! :) Ezek az élet apró örömei. :))
    Brigi

    VálaszTörlés