Szombaton a Múzeumok Éjszakáján, a Museum Mass-on vettünk részt. Ami azt jelenti, hogy csoportosan, kerékpárral jártunk végig négy múzeumot. A fogadó múzeumok soronkívüli bejutást és néhol belső udvarban való lakatolást biztosítottak. Általában külön tárlatvezető várt minket, nagyon élvzetük a programot.
Elsőnek a Magyar Nemzeti Múzeumba mentünk, ahol a “Tudós magyarok, akik a XX. századot csinálták” című kiállítást néztük meg. A tárlatvezetőnk az a történész volt, aki a kiállítást összeállította (állandó kiállítása a nemzetinek). A 20. század jelentős találmányaival, tudományos eredményeivel ismerkedhettünk meg, kicsit bepillantva a tudósok életútjába is. Nekem ez volt az egyik kedvencem az este folyamán.
Bay Zoltán személyes tárgyai
(magyar fizikus, az ő nevéhet fűződik az első holdradar kifejlesztése)
Az útvonalunkon a következő múzeum az Iparművészeti volt. A Nemzeti Múzeumhoz képest itt sokkal nagyobb tömeg volt, úgy éreztük magunkat, mintha egy török piacon lennénk. Zsúfoltság, oszmán tánc (magával ragadó), vásári forgatag és az emeleten a kupola teremben oszmán-török szőnyegkiállítás volt látható.
gyakori volt az 1700-as évekből származó kézzel csomózott szőnyeg
A török időkből indultunk és a kortárs művészetbe érkeztünk, a Ludwig Múzeumba. Itt a Képzelet tudománya című, nemzetközi csoportos kiállítást néztük meg. (Szerencsére tárlatvezető segítségével, különben lehet nem lett volna túl élvezetes. 
) A megtekintett alkotások (kisfilmek, fotók, szobrok) “1945 és 1989 közötti időszak európai és észak-amerikai kultúráját értelmezi sajátos szemszögből. A hidegháborús időszak szorongással és versengéssel árnyalt utópiáit ebben a két táborra szakadt világban gyakran természettudományos eredmények és technológiai fejlesztések táplálták, legyen szó a jövő társadalmaikat építendő városokról, az infokommunikációs forradalomról vagy a fegyverkezési- és űrversenyről.”
) A megtekintett alkotások (kisfilmek, fotók, szobrok) “1945 és 1989 közötti időszak európai és észak-amerikai kultúráját értelmezi sajátos szemszögből. A hidegháborús időszak szorongással és versengéssel árnyalt utópiáit ebben a két táborra szakadt világban gyakran természettudományos eredmények és technológiai fejlesztések táplálták, legyen szó a jövő társadalmaikat építendő városokról, az infokommunikációs forradalomról vagy a fegyverkezési- és űrversenyről.”
Saso Sedlacek: Origami Space Race
A kedvencem a teljesen fából kifaragott kis műhely, ahol minden, még az összelapított műanyag flakon is fából volt. Természetesen nem hiányozhattak a retró női poszterek, a szokol rádió és még a sarokban megbújt egy kerékpár váz és ülés is – és mindez fából!
forrás: kboci.fw.hu
Élményekkel telve tekertünk át az utolsó helyszínre, a Magyar Természettudományi Múzeumba. Ennek a helynek kifejezetten örültem, mert már 1-2 hónapja kinéztem itt egy fotókiállítást Montenegróról (Montenegró, a kövek bölcsője címmel), ami párom nagy kedvence.
A fotókiállítás előtt lelkes tárlatvezetőnkkel a Hatlábúak birodalma című kiállítást néztük meg, ami a rovarok világába kalaúzolt el minket. A kerékpárosok próbára tehették a tudásukat egy játékos vetélkedőn is. A rovarokat nemcsak az üveglapok mögött gombostűre tűzve lehetett megcsodálni, hanem testközelből is.
forrás: kboci.fw.hu
Összefoglalva, nagyon jó esténk volt, a túra este 7 órakor indult és hajnali 2 órára értünk haza élményekkel teli. Remélem jövőre is folytatódik ez a kezdeményezés, akkor biztosan ott leszünk megint
- Ez tök jól hangzik! Majd írjál jövőre időben hol hogy lehet jelentkezni! Idén az MNB-ben voltunk a 2 gyerekkel együtt, persze az elején nyavalyogtak hogy Múúúúúzeum de aztán tetszett nekik! Ja és széfből elemeltünk 15M-t:)
- Az MNB-be egyszer én is el szeretnék menni.
OK, jövőre külön bejegyzést szánok majd rá hamarabb….egy korábbi bejegyzésben említettem, de lehet nem jársz gyakran vagy nem olvastad el figyelmesen )))))))
Kalapot le előttetek!
Jó élmény lehetett