2014. november 8., szombat

Sorsfordítók

Jodi Picoult újabb megrendítő, magával ragadó és erősen elgondolkodtató könyve a Sorsfordítók.
"Tizennyolc éven át egymás mellett laktak. Mindent tudtak egymás viselt dolgairól. A Hart és a Gold család élete elválaszthatatlanul összefonódott. A gyermekeik is együtt nőttek fel, nem csoda, ha Chris és Emily barátsága a középiskola évei alatt szerelemmé érett. Valódi lélektársak voltak de egy nap szörnyű hír érkezik a helyi kórházból. Emily öngyilkos lett. A halálos lövés Chris édesapjának fegyveréből származik. A fegyverben maradt még egy golyó, ezt Chris elmondása alapján neki szánták. Ugyanis a két kamasz titkos egyezséget kötött. A különös tragédia széttépi a két család közti szoros köteléket. Chris az egyetlen, aki tudja a titkot az egyezségről, de vajon az igazság megmentheti-e a barátságot, és van-e feloldozás? Megrendítő és elgondolkodtató regény a családi kötelékekről, és a legnagyobb áldozatról, amit a szerelemért hozhatunk."

2014. november 7., péntek

Barcelona 4.

Gyorsan rohan az idő, ha az ember jól éri magát, nem volt másként velünk Barcelonában. A 4. napunk is eseménydúsra sikeredett, de kezdem az elején...
Reggel a híres belvárosi piacon, a La Boqueríán kezdtünk. Itt minden megtalálható, mi szem-szájnak ingere: firss tengeri herkentyűk, gyümölcsök, fűszerek, húsok...stb.




Ami a legjobban ízlett az a friss kókusz...azt hiszem, hogy nem tudnám megunni! :-) Innen folytattuk az utunkat a belvárostól egy kicsit távolabb eső Güell Parkba. Az idő tökéletes volt, kék ég, napsütés....így a piknik ebédünket (aminek hozzávalóit a piacon szereztük be) a park hűs fái alatt fogyasztottuk el.
Majd teli hassal felkerekedtünk, hogy bejárjuk a Parkot. Egy része fizetős (ide érdemes a neten előre jegyet venni és a telefonon bemutatni), de mindenképpen megéri benézni. Hisz azon a részen van a mozaikkal díszített hullámpadsor, a csavart oszlopos árkád, a parkot őrző sárkány és az oszlopcsarnok, aminek a mennyezetén érdekes dolgokat fedezhetünk fel, ha jól figyelünk.
 A megunhatatlan mozaikok...
 a pálmafák látványa...
a parkot őrző sárkány, nem volt egyszerű így lefotózni, mert minden túrista oda szeretne állni, meg szeretné érinteni....nem is értem :-)
86 oszlop tartja a tetőt, amin a hullámpadsor kapott helyet. A hullámzó mennyezet felhőkre emlékeztet és ha jobban megnézzük a színes betéteket, akkor kilógó színes borosüvegeket fedezhetünk fel benne :-)


 mozaikos hullámpadsor....
 csavart oszlopok....
hullámzó terek....harmónia

Ebédeltünk, pihentünk, sétáltunk és magunkba szívtuk a város nyugodt hangulatát, hogy este egy kevésbé nyugodt oldalát lássuk Barcelonának. Bár nem vagyunk nagy focirajongók, úgy döntöttünk, hogy ha már itt vagyunk, akkor nem hagyhatunk ki egy Barca focimeccset. Szerencsénk volt, pont az utolsó napunk estéjén játszottak az Eibarral. 
A 120 ezer férőhelyes stadionban több mint 80 ezer szurkoló skandálta egyszerre a Barca himnuszát....hatalmas stadion.... a végeredmény 3:0, sok lehetőség, támadás, nagyon izgalmas volt élőben. És a magyar focikultúrát ismerve meglepő, hogy utána semmi incidens nem történt, a 80 ezer ember békésen kivárta a sorát, mert a metróra bizony várni kellett. Méltó befejezése volt ez a 4 napos barcelonai élménynek. Ide még érzem vissza fogunk térni!
Hazafelé kivételes látványban volt részünk, amit eddig még sosem láttam. Balaton, Tihanyi-félsziget...hazaértünk :-) 

2014. november 6., csütörtök

Barcelona 3.

Barcelona utcáira jellemzőek ezek a gyönyörűen karbantartott épületek (valahogy mindig Párizs jut róla eszünkbe) és lépten-nyomon virágboltokba akadunk.

A harmadik nap fő programja a Casa Batllo nevű Gaudi remekmű megtekintése volt. Azt hittem, hogy a Sagrada Familia után már nem érhetnek meglepetések, de ez a ház - a maga nemében - hasonlóan lenyűgöző, mély hatást gyakorol az emberre. Gaudi ezt a házat a gyáriparos Josep Batllonak tervezte, magánház volt. Az egész épület sárkányjellegű: türkiz, barna és kék mozaikokból áll a homlokzat és a tető úgy hullámzik, mint a pikkelyes sárkány háta. Az ablakkeretek fehérített csontokra, a vaserkélyek állatkoponyákként bámulnak. A tetőn levő kereszt pedig sárkányölő Szent György kardját szimbolizálja, ahogy ledöfi a sárkányt.
Mindenképpen érdemes befizetni a video guide-ba, mert felejthetetlen élményben lesz részünk és sokkal színesebbé teszi a körutat. A hallban a falon a gyíkbőr motívum és a gerincként kanyargó lépcső előrevetíti, hogy különleges házzal állunk szemben.  

 Mindenhol görbülő vonalak, sehol egy egyenes. 
A video guide segítségével a teknőspáncél alakú tetőablakok is életre kelnek. A kandallóból füst szivárog és láthatjuk a tágas szobák korhű berendezéseit. A fülünkbe duruzsoló angol tájékoztató mellett a szemünk előtt elevenedik meg a szoba és látjuk a korához képest nagyszerű praktikákat (plédául a szellőztetőrendszer, a természetes fény megléte a ház belsejében is).


 Élő plafonszerkezetek...1.
2.

 Étkező, ahonnan a belső udvarra nyílt kijárat....ott pedig csodálatos mozaikok

Magánházról lévén szó a lépcsőházból nyíltak a lakások, amelynek ajtaján Gaudi által tervezett számok kaptak helyet. Apró részletekig mindenre gondolt a tervező, pl. az ajtókon olyan kilincsek vannak, amelyek mind a bal és mind a jobb kezeseknek is kényelmes.
A ház legfelső szintjén található a mosókonyha és a személyzeti rész, ahol a fent látható folyosó ívelt felső része és az oldalán található redők feleltek a szellőzésért. Innen pedig már csak egy kis lépcső választ el, hogy kilépjünk a tetőre, a sárkány hátára. Jó volt leheveredni a hűvös kőre, elbújni a perzselő nap elől az árnyékba és csak nézelődni....figyelni a részletekre, a zajokra,l a színekre és a benyomásokra... 




Azt hiszem, hogy a Casa Batllo neve is összeforrt Barcelonával és aki arra jár, annak mindenképpen érdemes megnézni, átélni és rászánni az időt.
Délben a La Rambláról nyíló kicsiny utcában találtunk egy kék kockás terítős helyi éttermet. Ahogy láttuk főleg helyiek esznek menürendszerben. Örültünk hogy ezt a helyet választottuk a sok csilivili étterem helyett. Teli hassal indultunk le a kikötő felé a La Ramblán.
Természetesen a lemezezés sem maradhatott ki, főleg, hogy a sétálóutcán összefutottunk Szabi egyik lemezboltos ismerősével, milyen kicsi a világ :-) 
És a sétálóutcán, a tengerparti sétányon nemcsak a turisták találhatók meg tömegesen, hanem az afrikai "vendégmunkások" is, akik jobb híján a majdnem tökéletes Louis Vuitton utánzatokat árulják kifinomult technikával....ha jön a rendőr, akkor mint a gyeplőt megrántja a fehér zsinórt és összecsukódik a batyu. 
 tömött kikötő
Szabi kedvéért - mivel ő még nem volt hasonlóban - megnéztük az Akváriumot is, ahol 35 akváriumban 11.000 tengeri állat (450 faj) talált otthonra. Az Akvárium rendelkezik egy 80 méteres víz alatti csatornával is, ahol szinte úgy érzi magát az ember, mintha körülötte úszkálnának a 3 méteres cápák.
Hazafelé az egyik oszlopon a fenti matricát találtam, teljesen helytálló :-)

2014. november 3., hétfő

Barcelona 2.

Minden napra (kivéve az elsőt) terveztem egy fő programot, ahova általában előre a neten (időpontra) megvettem a jegyet. Ez mindenképpen ajánlatos (főleg főszezonban), mivel a sok órás sorban állás csak rabolja az amúgy is rövid időnket (célszerű még otthon elintézni a jegyvásárlást, mert sok helyen nem elég telefonon bemutatni a jegyet, hanem kinyomtatva rendelkezésedre kell, hogy álljon). Mivel közel laktunk a Sagrada Familiához, ezért nem okozott gondot, hogy a nyitás utáni első csoport időpontjához (9 óra) odaérjünk. Mindenképpen ezt az időpontot ajánlom másoknak is, hisz ilyenkor még nincsen nagy tömeg a templomban (10 óra körül már zavaró az emberáradat), a reggeli nap gyönyörűen megvilágítja a belső teret. Érdemes egy egész délelőttöt rá szánni, mi 3 órát voltunk bent és elröpült az idő.
Amikor az ember megpillantja az épületet, már akkor tudja, hogy különleges, el lehet veszni a részleteben, mindennek külön jelentése van. Gaudi világa teljesen elvarázsolt, de beszéljenek helyettem a képek....
Külön örültem, hogy a szállásunk közvetlenül a templom mellett volt, így minden nap megnézhettük kívülről. Érdemes időt szánni arra is, hogy kívülről megnézzük, hisz minden oldala más és a részletekben rejlik a lényeg.

Belülről pedig egy csoda, nagy hatással volt ránk. A színek, a formák....nem mindennapi építészre utalnak.







Felmentünk a toronyba is, ide külön jegyet kell váltani (időpontra, szerintem a templomba belépés után kb 1 órával érdemes a toronyba menni, utána pedig még lehet nézelődni tovább a templomban, mert oda jutunk vissza). Gyönyörű kilátás nyílik Barcelonára (szeretem ezeket a kilátópontokat 2.-3. nap megnézni, mert akkor már több helyet felismer az ember fentről) és a tornyok részleteit is jobban lehet látni. Mi a régi tornyot választottuk (régebben épültet), másnak is azt ajánlom.

 Magával ragadó a fények játéka odabent, a gyönyörű festett üvegablakoknak köszönhetően. 
A templom nagyon nagy hatással volt ránk, hihetetlen építmény és még nincs kész. A végleges formáját 10 év múlva éri el, akkor is mindenképpen visszajövünk.
Rövid pihenő után délután újra nyakunkba vettük a várost. Bár nem vagyunk nagy focidrukkerek, megnéztük az FC Barcelona stadiont és természetesen Kubala László szobrát is.


 Kicsit pihentünk a Miro park pálmafái alatt.
 Miro park
 Majd folytattuk sétánkat a Mágikus szökőkúthoz, a mögötte tornyosuló Nemzeti Múzeumhoz.
 Nemzeti Múzeum
 a fáradt túristákat mozgólépcső vitte fel a Múzeumhoz, mi sem hagyhattuk ki :-)
A Múzeumtól átsétáltunk az 1992-es Olimpia helyszínére, ahol még most is rendezetten és jó állapotban áll a stadion. Eredetileg ezt az épületet az 1929-es expóra építették és a '92-es olimpia előtt modernizálták.

Este pedig visszamentünk a Mágikus szökőkúthoz, ahol 9 órától minden fél órában zenei aláfestéssel igazi szökőkút "táncot" lehet látni a turisták nagy örömére :-) A második napunk is nagyon élménydúsra sikerült, de ezen nem is lehet csodálkozni, hisz Barcelona tele van felfedezésre váró helyekkel.