2009. augusztus 12., szerda

Beszámoló a hétvégéről

Pénteken indultam Paksra, munka után bicajjal a Kelenföldi pályaudvarról. Általában viszek olvasnivalót a vonatutakra, de most nagyon meg volt tömve a táskám, így már nem fért be semmi. Kelenföldön van egy kedvenc újságosom/könyvesem, aki járt már a pályaudvaron, biztos emlékszik rá. Egyébként is közel állnak hozzám az antikvár, használt könyvek, így amikor onnan indulok valamerre, mindig átnézem a kínálatot. Most pedig kapóra is jött, hogy nem hoztam semmi könyvet, így muszáj volt találnom valamit… :-) Végül egy dokumentumkönyv jött velem az 1985-ös Magyarország Szépe választásról, az akkori szépségiparról és Molnár Csilláról (biztos hírből emlékeztek rá, az akkori szépségkirálynő Molnár Csilla Andrea 1986-ban öngyilkos lett). Érdekes volt, korábban (10 éve) már olvastam egy könyvet ebben a témában, de ez egy kicsit más megvilágításból mutatta be a történteket.

Na, de jöjjön a túrabeszámoló… a szombati éjszakai túra előtt kipróbáltam a montit, amit erre az alkalomra kaptam kölcsön páromtól (ő feláldozta magát és egy cyclo-cross gumival felszerelve a régi KTM túragépével jött végig a távon). Próbakörnek átruccantunk a Duna túloldalára (komppal), Dunaszentbenedek felé. Gyönyörű helyeken kerekeztünk, kipróbáltam a bicajt aszfalton és terepen is. Meséljenek a képek… 


hangulatos ki út a strandra


ő (is) vigyázott rám az éjszakai túrán 



ártér




dunaparti büfé, hangulat bográcsozások helyszíne



a gáton tekertünk vissza



kompra várva


a jól megérdemelt jutalom :-)

Az éjszakai túráról sajnos nem készítettem fotót, úgy gondoltam, hogy a fényképezőgépnek biztosabb helye lesz otthon :-) A túra fél 9-kor indult Paksról. Az útvonalat nem nagyon tudom leírni, mert nappal sem jártam azokon a helyeken, nemhogy éjszaka. Érdekes éjszaka tekerni. Tekertem már éjszaka a városban, résztvettem már éjszakai gyalogtúrán erdőben, de semelyikhez sem hasonlítható. 11 bicajos, átlagban mindenkinél 2-3 lámpa. És csak ez, meg a hold (szerencsés esetben – nekünk szerencsénk volt) adják a fényt. Közben pedig nehezíti a tekerést a teper, ami hol lejt, hol emelkedik, hol füves, hol göcsörtös, hol köves, hol fél téglák vannak elszórva…szóval teljesen változatos. Féltem, hogy nincsen meg hozzá a technikai tudásom (mivel életemben eddig kétszer voltam komolyabb terepen – ez volt a második), de Szabi nagyon sokat segített, így esés és komolyabb ijedelem nélkül megúsztam a túrát. Nagy élmény volt teljesíteni. Éjjel fél 3 körül értünk a dunakömlődi plébániára, ahol már várt minket a fincsi hagymás zsíroskenyér. Kenyerezés és beszélgetés után tekertünk még Paksra, fél 4-re kerültünk ágyba egy eredményes túra után. 

A délelötti tekerés után 27,3 km-t, az éjszakai túra 46,3 km-t mutatott az órám, össz napi táv: 73,6 km.
 
  1. moklin
    on
    Nagyon ügyesek vagytok, gratulálok. Figyu, játszani hívtalak, nézz be hozzám. :)
  2. Béki Zsófi
    on
    Azt a mindenit! Érdekes és félelmetes lehetett. Én erdőben még nappal sem nagyon mernék biciklizni, nemhogy éjszaka. :O
  3. Tündérke
    on
    Elismerésem, szép teljesítés :-)
    Én is abba a játékba akartalak hívni, amibe moklin is, de ő gyorsabb volt :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése