Észak-Lengyelország 2.: Mazuri tavak

Régóta vágytam erre a csodálatos vidékre, aminek igazából csak egy kis szeletébe lehet belekóstolni szűk 3 nap alatt. Varsótól elbúcsúzva korra reggel vonatra ültünk, hogy északra, egészen Gizyckoig robogjunk. Az utazás tervezésénél több lehetőséget is megnéztem, hogy hol legyen a szállás, ahova egyszerű eljutni (vonattal) és a tervezett kirándulásokat megejthetjük. Gizyckora esett a választásom, mert központi a fekvése és egyaránt lehetőség van kerékpár, illetve kajak bérlésére. A szállás elfoglalása után bevásároltunk és gyalog felfedeztük a környéket, a lehetőségeket, hogy a másik két nap, ne a kereséssel és a bolyongással teljen az idő. Utólag kiderült, hogy jól tettük, mert annak ellenére, hogy Gizycko a tavak egyik turista központja a kajak bérlési lehetőségek igen csak szűkösek (mi végül a Neptun Clubban bérletünk kajakot). Az első teljes napunkon kerékpárokat béreltünk és a észak felé kerültük meg a tavakat. Azt tudni kell, hogy a Mazuri-tavak vidéke össze nem hasonlítható egy osztrák tóvidék kerékpár infrastruktúrájával. Kevesebben tekernek, alig találkoztunk turistával, jelölések elvétve találhatók és az útviszonyok nagyon változatosak (aszfalt, döngölt föld, traktornyomos gazdasági út, homok, köves föld út....). A túránk célpontja (azon túl, hogy a tavak környékét megnézzük) a Gierlozban található Hitler Farkasverme. Ez egy több mint 30 épületből álló bunkerrendszer, ahonnan Hitler a második világháborúban irányította a lengyelországi hadmozgásokat. A háború végén lebombázták a bunkereket, de még így is megmaradt nagy részük. A fotók talán vissza sem adják azt a hihetetlen tömegű vasbeton szerkezetet. 

 csodaszámba menő táblák, sajnos ritka a jól jelölt út

5-6 méter széles vasbeton falak

A második teljes napunkon kajakot béreltünk és kicsit közelebbről is megismerkedtünk a tavakkal. A tavakat összekötő csatornák Hollandiát idézik.

a kormányos és a kapitány :-) 

a tavakat összekötő csatornák 

hangulatos kis helyek 

vittünk magunkkal ebédet és egy csöndes partszakaszon fogyasztottuk el 

nyugodtabb részek, csak egy-két kisebb vitorlás a vizen 

a nagyobb tavakon már a hajóforgalom is megerősödött 

Annak ellenére, hogy nekünk most csak szűk három nap jutott ebből a természeti csodából, magunkba tudtuk szívni ezt a nyugalmat, élveztük a természet közelségét és az sincs kizárva, hogy valamikor visszatérünk hosszabb időre :-) De most folytatjuk utunkat Gdanks felé...