Igen, igen, végre nyár, nyaralás, 6 napot töltöttünk el az Őrségben, többségében kétkeréken. Jöjjön, akkor most a rövid, annál képesebb beszámoló:-)
Szombaton indultunk útnak, a társaság egy része kocsival, a többiek vonattal (bicajokkal, de volt aki babahordó kendővel:-) ). Azt terveztük, hogy vonattal Zalaegerszegig elmegyünk, onnan kerekezünk Őriszentpéterre. A kalaúz megérkezéséig egész elégedettek voltunk, volt helyünk nekünk és a bicajoknak is, kényelmesen elfértünk. A vonaton derült ki, hogy vágányzár miatt nem szállítanak kerékpárt Zalaegerszegig, mert Bobán át kellene szállni autóbuszra (és arra nem tehetők fel a gépek)….semmi pánik, akkor megyünk Szombathelyig, persze ez a kalaúznak nem annyira tetszett, de akkor kérdem én, hogy miért adnak a pénztárban kerékpárjegyet arra a viszonylatra?! Ilyenkor szoktam kellemetlen helyzetbe kerülni a munkahelyem miatt….mintha ez a terület hozzám tartozna?!?! :-) 
A vonaton megterveztük az új útvonalat, így amikor leszálltunk Szombathelyen egy rövid belvárosi tekergés után Jáknak vettük az irányt. Meglátogattuk a jáki tempolomot, mint diákok:-)
A vonaton megterveztük az új útvonalat, így amikor leszálltunk Szombathelyen egy rövid belvárosi tekergés után Jáknak vettük az irányt. Meglátogattuk a jáki tempolomot, mint diákok:-)
A következő nagyobb megállóhely a körmendi Batthyány kastély kertjében volt, ahol mindenki felkészült az utolsó kilóméterekre.
Körmend után pedig már jöttek a kisebb-nagyobb lejtők, emelkedők, amik a következő napok terepviszonyait jellemezték. Este 6 óra körül értünk a szállásra, amit akkor már a többiek (Éva, Donát, Patti, Bálint, Sanyi és Tamás) elfoglaltak.
Két felújított parasztházat szerveztünk szállásnak, nagyon szépek, otthonosak voltak, elfértünk rendben. A kisebbik fürdőszobájához még egy fafűtésú szauna is tartozott, de gondolhatjátok, hogy a folyamatos meleg idő után nem akaródzott senkinek sem befűteni:-) Télen lehet hangulatos, a szobákban is fatüzelésű kandallók voltak.
Este egy hosszas tescos bevásálás után (ezt már kocsival jártuk meg) jóllakhatott a társaság Éva finom bolonyai spagettijével. (Én másnap este kóstoltam meg.)
A szombati mérleg: 78,8 km.
Vasárnap reggel érkeztek meg Andiék (Andi és Tibi). Délelött Donát sárkányát próbálták meg reptetni a fiúk és a telek végén levő nagyobb területen hathatós szurkolásunk közbenjárásával már egész sokáig a fellegekben maradt. Kicsit elhúzódott a délelött, dél környékén indultunk a Vadása tóhoz egy kis fürdőzésre.
Kicsit elhúzódott a délelött, dél környékén indultunk a Vadása tóhoz egy kis fürdőzésre.
Ott sajnos nem készült csak a tóról fotó, a fürdőruhás képeket pedig nem szeretném az illetélkesek beleegyezése nélkül feltenni, így a netről egy kis ízelítő a tájról.
Itt is diákjegyet kaptunk, kérés nélkül ezt adtak, mi meg nem tiltakoztunk. Jó nagyot fürödtünk, pihiztünk a parton.
Este a fiúk tüzet raktak, mi pedig előkészítettük a bográcsgulyást. Könnyű dolgunk volt, mert a húsos alapot Éva már otthon elkészítette.
Hangulatos volt így a vacsora a tűz körül.
Vasárnap volt tesóm névnapja, így ha olvassa, akkor itt is nagyon boldogat
Vasárnapi mérleg: 36 km
Hétfőn egy kisebb körútra indultunk, bejárni a környék nevezetességeit, megcsodálni a piciny falvakat. Kísérőkocsink is volt, mivel Donát is kerekezett a járható részken és Tamás is csatlakozott hozzánk. Donátnak nagy nagy gratula, mert fiatal kora ellenére nagyon szépen jött! Csak így tovább
Az útvonal a következő volt: Őriszentpéter – Bajánsenye – Magyarszombatfa – Velemér – Szentgyörgyvölgy – Magyarföld – Kerkáskápolna – Bajánsenye – Őriszentpéter
Velemér
A hétfői mérleg: 44 km
Anyukám szülinapja volt aznap, így neki innen is kívánok utólag is megint boldog szülinapot!
Hétfő este már elkezdett esni és kedden egész délutánig szemerkélt az eső, pihentünk, olvastunk, kártyáztunk. Reggel én készítettem a társaságnak rántottát (21+6 tojásból), ez életem eddigi legnagyobb adagja. Ebédre pedig túrós tészta készült pirított szalonnával (ha rágondolok most is összefut a nyál a számban… )
)Délutánra kicsit felszakadozott a felhőzet, így a közeli Pityerszerig merészkedtünk el, ez volt a kis Bálint első bicajos élménye, szerencsére nagyon tetszett neki, bevesszük őt is a csapatba:-)
Egy közös fotó a régi parasztházak között:
Keddi mérleg: 19 km
Szerdára terveztük a leghosszabb túránkat, egy kis részen átmentünk Szlovéniába is. Az útvonal a következő volt: Őriszentpéter – Szalafő – Farkasfa – Máriaújfalu – Szentgotthárd – Rábatótfalú – Alasószölnök – Felsőszölnök - határ – Sulinci – Adrianci – Salovci – Hodos – határ - Bajánsenye – Őriszentpéter
Felsőszönlök után a határ elött megmásztunk egy 13%-os emelkedőt, de utána a szlovén oldal kárpótolt a fáradozásért. Sulinci után egy hegygerincen tekertünk, kicsit olyan volt, mint egy vidámpark, lejtőt emelkedő követett, de pont olyan lejtéssel, hogy a lendület vitt minket utazó 30-as sebességgel. Gyönyörű kis falvakon, napsütésben, kék ég alatt, balra és jobbra tőlünk váltakozva kisebb völgyek….gyönyörű volt. A fotók nem adják vissza a látványt, de ízelőül….
A szlovén táj nagyon rabul ejtett (a kis kavarodás ellenére, hogy hol van az a térképen jelzett tó, azt máig nem tudjuk:-) ), így oda még mindenképpen visszafogunk térni egy hosszabb túrára is.
Szerdai mérleg: 75 km
Este megkóstoltam a lecsót, hátha megszerettem gyerekkorom óta, de sajnos nem (és ez nem a szakács hibája). Majd néhány év múlva teszek megint próbát.
Csütörtökön reggel indultunk vissza Szombathelyre és onnan vonattal suhantunk Budapestig. Nagyon jól sikerült ez a hat nap, remélem a többiek is hasonlóképpen vélekednek róla:-)
- Majd próbálkozom:-)
- Milyen jól összefoglaltad ezt a nagyszerű nyaralást! Felejthetetlen volt! Aki csak teheti látogasson el oda!
Köszönöm, hogy a társaságotokban lehettem! - Ez kölcsönös:-)
Szuper lehetett, kicsit irigyellek benneteket. A lecsó pedig nagyon finom, tessék csak megbarátkozni vele